Siklód az a hely, ahol szinte megállt az idő. Egy igazi székely-magyar település, amely kiválóan alkalmas családok pihenésére, baráti összejövetelekre, grillezésre, sütögetésre, távol a város zajától, ahol a festői környezetben élvezhetik az idelátogatók a madárcsicsergést, a tiszta levegőt, az érintetlen természetet. Úgy is nevezik, hogy "a hegyre szúrt falu a világ végén". A fürdőjéről híres Szováta városától és a sóbányájáról nevezetes Parajdtól légvonalban mintegy tíz kilométerre délnyugatra található. A túrákat kedvelőknek érdemes felkeresni a falu fölött emelkedő, vulkánikus kőzetekből álló 991 m magas Küsmödi-kő és az 1025 m magas Siklódi-kő leírhatatlanul szép kilátást kínál a túrázónak. Népszokások, hagyományok meg ma is élnek a faluban: húsvéti „hajnalozás”: „Az öntöző, hajnalozó menet zeneszóval házról-házra jár. Köszöntik és megöntözik a háziakat, megtáncoltatják a leányokat és asszonyokat. Húsvéti „fenyőágazás”: A fiúk, húsvét szombatján éjszaka a kapukra felerősítik az előkészített fenyőágakat bolthajtás vagy tető formájában. Fenyőágakkal díszítik a középületeket, templomokat. Pünkösdi Királynézás: A királynézás Siklód egyik különlegessége és idegenforgalmi vonzerője, amit ebben a formában csak ebben a faluban gyakorlónak. A faluban minden évben megrendezésre kerül a hagyományos szüretibál, ahol a székelyruhába öltözött fiatalok - fiúk lóháton, a leányok szekérrel - elindulnak meghívni a környező falvakból az öregeket, ifjúkat. Egyszóval ez a kis falu betekintést nyújt a székely emberek mindennapjaiba, amely a maga egyszerűségében nagyszerű.